NetKÖNYVtáros interjúm :)

A NetKÖNYVtár „A hónap írója” sorozat második szerzője Selina Olivieri, aki a Három és a Crycetus című művét publikálja az oldalon.

http://www.netregeny.atw.hu/

K:Honnan jött az ötlet, hogy írással kezdj el foglalkozni?
V: Nagyon korán, már körülbelül hat-hét évesen foglalkoztatott a gondolata. Mivel elég élénk fantáziám volt mindig is, a fejemben lévő történeteket rajzos kis „képregényekként” örökítettem meg, amiket aztán füzetszerűen összehajtogattam és tűzőgéppel egymáshoz kapcsoztam. Mindegyiknek kiszíneztem a borítóját, címnek pedig szüleim segítségével felírtam a saját és testvérem nevét, mivel ezek a kalandos, megrajzolt történetek rólunk szóltak. A könyveket és írójukat már akkor is csodáltam, és valamiért már akkor is arra vágytam, hogy saját könyveim legyenek, amiket én írtam. Nyolc éves lehettem, amikor 27 írólapnyi terjedelemben megírtam az egyik ilyen „szörnyeket üldöző, és világot megmentő” kis sztorimat, amiben tesóm és én voltunk a főszereplő hősök. Azt hiszem a közös játékaink ihlettek meg rá, hogy elkezdjem lerajzolni, majd később leírni mindazt, amit fantáziáltunk, majd persze egymás után jöttek az én saját agyszüleményeim is, amikből egyre hosszabb írások születtek. Egyszerűen muszáj volt, belső késztetést éreztem arra, hogy írjak és írjak le mindent, amit kitalálok, és ebből kifolyólag az iskolai fogalmazást is imádtam.

K:Honnan merítesz ihletet?
V: Minden olyasmi megragadja a fantáziámat, ami emberi szemnek láthatatlan, amire nincs racionális magyarázat. A távoli világok létezésének kérdése és a természetfeletti nálam kiapadhatatlan ihletforrás. Imádok elrugaszkodni a valóságtól!

K:Vannak bevált technikáid, hogyan kezdesz neki egy történetnek, hogyan építed fel, vagy pusztán a pillanatnyi hangulatod határozza meg a szereplőid sorsát?
V: Egy regény elkezdéséhez általában elég, ha néhány jelenet csak úgy beugrik egy adott témában, ami éppen nagyon foglalkoztat. Elkezdem írni, és ilyenkor hagyom, hogy szinte magától íródjon a sztori, ha nagyon kezd szövevényessé válni, akkor készítek egy-két jegyzetet, nehogy bekavarodjak, de egyébként szeretem, ha spontán jut eszembe a folytatás, írás közben. A hangulatom is rá tudja nyomni a bélyegét a történet alakulására, de azért általában előre szoktam tudni, hogy egy bizonyos szereplőnek végül mi lesz a sorsa.

K:A Három A vonzerő rabjai sorozat első része, eszerint több kötetesre tervezed a regényt. Miért döntöttél úgy, hogy több részből fog állni? Ezek hogy kapcsolódnak majd egymáshoz?
V: A vonzerő rabjaiban lényegében egy család történetét mesélem el generációról generációra, így minden további résszel kicsit az időben is egyre tovább haladunk. 16 éves koromban kezdtem el írni az első részt, a hatodik részt pedig majdnem 28 évesen fejeztem be, tehát már mind a hat része meg van, sőt már azt is tudom, mi lesz a hetedik részében. Az azonban még váratni fog magára, ugyanis az első rész, a Három éppen átírás alatt van, tehát dolgozom rajta. Az első résznél egyébként még nem tudtam, hogy ennyi részt írok még hozzá, de amikor befejeztem, a képzelőerőm tovább munkálkodott, és rájöttem, hogy folytatás kell, amiben megszületik Sybell gyereke, akinek a későbbiekben nagyon fontos szerepe lett.

K: Három regényed is jelent meg az Underground Kiadó gondozásában. Mesélnél ezekről a történetekről?
V: Ez a Menage című trilógia, amiben természetesen nem győzök elrugaszkodni a valóságtól, bár a történetet valós szituációk és személyek ihlették. Néhány dolgot, amikhez az életben is volt szerencsém szándékosan eltúloztam, és igyekeztem egy nagyon bizarr és groteszk képet lefesteni arról, milyen lehet az, ha egy elmezavarodott egyén, akinek ráadásul különleges képességei vannak, elhatározza, hogy uralni szeretné a világot. Próbáltam kihangsúlyozni a szitu nevetségességét, és egyben ijesztőségét is. A történetben egy világméretű, titkos társaság, a Figyelők tagjai, téglaként beépülve a hétköznapi életbe, azon dolgoznak, hogy vigyázzanak a mit sem sejtő emberekre, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy a színfalak mögött milyen veszélyeknek vannak kitéve az országok kormányaival takarózó vezetőkkel szemben. És ugye, nem csak az ilyenekkel szemben, hanem más pszichopata hajlamokkal rendelkező nagy fejesek is előrukkolhatnak azzal, hogy megszerezzék a világ feletti hatalmat. A Figyelők bárhova be tudnak jutni és épülni, és meg vannak a maguk módszerei is, hogy megállítsák őket. A Menage-ban van egy kis kaland is, kém sztori is, misztikum is, meg egy elég zavaros szerelmi szál is.

K: Várható mostanában, hogy más műved is megjelenik? Mik a terveid a jövőre nézve?
V: Tavaszra szeretnék elkészülni a Három-mal, és a Menage folytatásával is, aminek az Álomcsapda címet adtam. Ebben az évben mindenképpen szeretném ezt a két regényt megjelentetni, és ha még a Crycetus-t is be tudnám fejezni az év végéig, akkor nagyon boldog és elégedett lennék. Nem kizárt, hogy decemberre már meg lesz a Crycetus is.

Köszönöm szépen!