2017. október 15., vasárnap

Interjú a farkasverem kapcsán

Széles L. Gábor interjúja velem. (Forrás: zizz.hu - by Széles L. Gábor) 
Selina Olivierivel, A köd szerzőjével legújabb regénye, a Farkasverem közelgő, jövő heti megjelenése kapcsán ültünk le beszélgetni.

Hogy született a könyv? Van valami különösebb hozzá kapcsolódó esemény, álom, bármi, ami ihletésnek tekinthető a könyv szempontjából?
Mióta csak élek nagyon vonzott a természetfeletti. Nekem mindig teljesen természetes volt, hogy létezik a nem látható világ, és minden, ami ehhez köthető. Szellemvilág, paranormális képességek, egy felsőbb irányító és pozitív erő, aminek az ellentéte is meg van negatív formában, ám az az emberek saját felelőssége, melyiknek engednek teret az életükben. Nagyon szeretem ezt a témát, ezért ez áll hozzám a legközelebb. Nagyon foglalkoztatott a fény és sötét szembenállása, a kettő kapcsolata, és ezek megnyilvánulása az emberi világban olyan érzékeny személyek által, akik képesek kezelni ezeket a nem látható energiákat. Az én boszorkányvilágom eltér a megszokottól. A történetben nincsenek pentagramok, meg boszorkánykörök, hanem teljesen más megközelítésbe helyeztem a boszorkányok létét. Abból indultam ki, hogy a középkori világban a babonás, tudatlan ember minden olyan személyre rányomta ezt a bélyeget, akinek bármiféle különleges képességei voltak. Egységesen mindenkit így neveztek el. Ebben az általam kitalált világban is így nevezik ezeket az embereket, boszorkányoknak, de nem a megszokott értelemben véve. Ebben a világban nem Isten van, és nem Sátán, más istenek töltik be ezeket a szerepeket, más hiedelmek vannak, de az egyszerű népek ugyanolyan tudatlanok és babonásak. Szerettem volna megírni a saját boszorkány történetemet úgy, ahogyan én érzem, és ahogy vélekedek erről az egészről. Szerettem volna megjeleníteni, boncolgatni és kielemezni a fény és sötét oldal egymásba szövődését egy babonás, középkori világban. Így olyan, mintha a boszorkányok és az egyszerű emberek világával is két külön világ olvadna egymásba.
Milyen volt az alkotói folyamat? Hogy élted meg az egészet?
Az összes regényem közül ezt szerettem írni a legjobban, mivel ezt a témát érzem leginkább közel magamhoz. Furcsa, de valahogy azt is mondhatnám, otthonosan éreztem magam ebben, hiszen kiskorom óta kedvelt témakörömről írhattam, amiről talán a legtöbbet olvastam életemben és néztem dokumentumfilmeket. Emlékszem, hét-nyolc éves voltam, mikor volt otthon egy egész bőröndnyi Harmadik szem újságunk (ez a folyóirat azt hiszem, már régen nem kapható), na meg az UFO magazin. Rengeteg lapozgattam ezeket a testvéremmel.
Mivel említetted, hogy a regény első változata 10 éve íródott, adódik a kérdés: mekkora változáson esett át a sztori az eredetitől a most megjelenő könyvig, és miért kellett rá ennyit várni?
Az eredeti regény történetének alapötlete akkor pattant ki a fejemből, amikor tizenhat éves voltam. Ekkor is írtam meg vonalas füzetbe. A történetet azonban annyira szerettem, hogy évekkel később, felnőtt fejjel úgy döntöttem, előveszem és átírom. Az alapkoncepció jó, csak adok neki egy felnőtt köntöst. A Farkasverem felnőtt verziójára azért is kellett ennyit várni, mert közben volt két-három évem, amikor kisebb írói válságba kerülve egy mondatot nem volt kedvem írni. Szerencsére ez már nem így van.
Mit lehet tudni a borítóról?
A borító előlapját Kaprinyák Dóra készítette el, akinek ezúton is nagyon köszönöm. Jelenleg egyetemista és grafikusnak tanul. (Az alkotóval hamarosan egy külön interjú keretében beszélgetünk majd – a szerző.
Van olyan karakter, vagy történés a könyvben, akit/amit az életedben bekövetkezett esemény, vagy a környezetedben élők közül konkrét személy ihletett? 
Konkrétan nincs ilyen. Azt mondhatnám, hogy minden szereplő az én valamely részem. Sybell egy olyan magabiztos és határozott fehér boszorkány, amilyennek saját magamat is el tudnám képzelni, ha ebben a világban kellene élnem. Vutan Nagyúr alakja pedig megtestesíti mindazt, amilyen egy tipikus, elvadult, uralkodásra termett, sötét és durva férfi csak lehet.
Kinek ajánlod a könyvet?
A könyvet egyik testvéremnek ajánlottam, amely a könyv elején olvasható is. Neki is kedvence ez a regény, az összes közül mindig ezt szerette legjobban (velem együtt).
Széles L. Gábor Hír- és médiaoldal a Facebookon (katt):

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése